Dédestapolcsány Lázbérci Viztározó / Élmények Völgye - Látnivalók - Lázbérci Víztározó
A tó déli oldalán új utat alakítottak ki, amely nagyon szép szálerdőn halad át, és pompás látványt nyújt a mesterséges tó teljes panorámájára. Az új "tengerszem" az egész tájat megszépíti. A tó teljes feltöltésével a völgy természeti képe megváltozott. A tavat körülölelő erdő zöld színe rávetődik a tiszta víztükörre, és a tájat, enyhet adó hűs oázissá szelídíti. A nyári hőséget állandóan hűs fuvallat váltja fel, felüdülést nyújtva a kirándulók számára. A Lázbérci víztároló a Bán patak völgyében létesült. Vízgyűjtő-területének nagysága 218 km2, a tó felülete 77 hektár. A tároló feltöltése során víz alá került a Dédestapolcsány - Bánhorváti közötti út egy jelentős szakasza. A közúti forgalom zavartalan biztosítása érdekében a tárolótól délre fekvő mellékvölgyben épült a jelenlegi út. A tároló építése 1967. januárjában kezdődött és 1969. októberében fejeződött be. Feltöltése 1969. őszétől az előírt ütemezésnek megfelelően, fokozatosan történt. A tárolható vízmennyiség a megengedett legmagasabb vízszintnél 6, 2 millió m3.
Lázbérci víztározó
Fekvése [ szerkesztés] Az Upponyi-hegységben lévő, festői szépségű, meredeken lefutó erdős hegyoldalakkal övezett, Y-alakú mesterséges tó 77 hektáron terül el, Uppony és Dédestapolcsány között, az Upponyi-szoros folytatásában, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Lázbérci Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén, 200 méteres tengerszint feletti magasságban. A tározó Uppony felőli részén meredek sziklafalak, törmeléklejtők, továbbá barlangok (köztük az Upponyi 1. kőfülke), valamint jellegzetes "kőgombák" láthatók. Közigazgatásilag Borsod-Abaúj-Zemplén megye (az egykori Borsod vármegye) nyugati részén fekszik, közel Heves megye északkeleti csücskéhez. Vízgyűjtő területe [ szerkesztés] A Lázbérci-tározó 211, 7 km²-nyi vízgyűjtőjén erednek az alábbi patakok: Bán, Baróc, Boroszló, Csernely, Eskerenna, Gizslír, Mehelycső, Nagyvölgyi, Sátai, Szána, Szilvás, Szalajka, Taró-völgyi és Úszó. [2] Települések [ szerkesztés] A tározó közvetlen vonzáskörzetében lévő községek: Bánhorváti, Borsodbóta, Dédestapolcsány, Lénárddaróc, Mályinka, Nekézseny, Sáta, Uppony.
A legtöbb kéktúrázó csak áthalad rajta, másoknak viszont a Bükk fővárosa. Nem utolsósorban pedig egy csodás, nagy falu, amelynek határában akár heteket lehetne eltölteni anélkül, hogy egy-egy látványosságával kétszer találkoznánk. Dédestapolcsányt jártuk körbe. Aki előre tervezi a kirándulásait, könnyen köt ki olyan forgalmas, sok látványosságot összpontosító helyeken, mint a Csobánc teteje vagy a szilvásváradi Szalajka-völgy: vizek, sziklák, panorámák, épített különlegességek sorakoznak egymás mellett, amikért mindig megéri kimozdulni. Ennek persze megvan a hátránya: a folyamatosan áramló turistahad megnehezíti az igazi természetélmény átélését. A Bükk fővárosa A kevésbé ismert, de éppoly izgalmas látnivalókat sokszor nekünk kell felfedeznünk. Remek lehetőség erre a kéktúra végigjárása, amely a legszebb vidékekre kalauzol el, és közben az ember minden domboldalon úgy érzi, ide még vissza kell jönnie. Így fedeztük fel Dédestapolcsányt, amely kiváló közlekedésével, boltjaival és szálláshelyeivel tökéletes kiindulópont az Északi-Bükk alaposabb megismeréséhez.
- Dédestapolcsány - Lázbérci Viztározó - Tavak.hu - horgásztavak, horgászvizek, cikkek
- Lázbérci víztározó - tó , horgásztó , horgászvíz részletes adatai
- Sokkolta a királyi családot Harry herceg és felesége, Meghan hercegnő bejelentése
- Téli vitaminbomba: a cékla | Vital.hu
Lázbérci-víztározó – Wikipédia
A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján a régi országúton kezdődik, hossza kb. 6 km, változatos terepen. Az ösvény először sík területen fut, majd az információs táblák útmutatásai szerint lehet tovább menni az erdei úton. Az emelkedés lassú, kb. 200 m a szintkülönbség. Sok védett állat él itt, ezért, ha csendben közlekedünk az erdőben megleshetjük őket eredeti élőhelyükön. Az út mentén szalonnasütők és pihenőpadok vannak A tanösvény jele sárga - fekete, ezen a jelen haladva a végállomás előtt az út az országos kék túra útvonalával találkozik. Kirándulása környéken(Dédesi vár maradványainak megtekintése - séta az Upponyi-hegység festői mészkőszirtjei között elhelyezkedő, mesterségesen kialakított Lázbérci-tóhoz - Szalamandra tanösvény, melynek \\\\\\\\\\\\\\\"állomásai\\\\\\\\\\\\\\\": a Festék-bánya, a Lipóc-völgy, a Kakasmesszi-állás, az Országos Kék-túra megállóhelye, az Eszkala-tető. Az Ostrea geológiai bemutatóhely és tanösvény felfedezésével megismerkedhetnek a földtörténeti harmadkor geológiai jelenével és múltjával.
Kedves Utazóink, Foglalóink, és Szállásadó Partnereink! Nehéz héten vagyunk túl mindannyian. El kell áruljam, hogy talán a legnehezebb hetén, pedig ez az oldal a 2008-as válság közepén jött létre, így soha nem ijedtünk meg a kihívásoktól. Ez a mostani helyzet azonban mégis más. Aggódunk a szüleink, gyermekeink és magunk egészségéért, és néha tehetetlennek és tanácstalannak érezzük magunkat – akár az iskolák bezárását, vagy egy szálláshelyen a vendéglemondásokat látva.
A tározó fő a hala a ponty, jellemzően 1, 5–4 kg-os méretben, azonban a nagyobb "darabokra" vágyók is megtalálják a számításukat a megfelelő módszer, helyismeret és kellő kitartás birtokában. Kisebb mennyiségben, de annál nagyobb méretben fordul elő az amur és a busákból is akadnak még matuzsálemi példányok. A népes keszegállomány trónját a dévérkeszeg foglalja el, őt követi a karikakeszeg, a bodorka és a szélhajtó küsz. A ragadozó halak fő képviselői a balin, mely akrobatikus mutatványokkal borzolja a horgászok idegét, míg süllőzés közben gyakran előfordul, hogy a csuka tréfálja meg a horgászt. A tározó titokzatos lakójáról, a harcsáról sem szabad megfeledkeznünk, fokozott jelenlétére az elmúlt évek csökkenő keszegállománya utal. Összefoglalva a fentieket: miben is rejlik a tározó vonzereje? Természeti adottságából fakadó szemet gyönyörködtető külsejében, a gondos munkának köszönhető gazdag halállományának vagy az alkalmazandó horgászmódszerek sokszínűségének. Azt hiszem, ezek együttesen adják ennek a víznek az igazi varázsát.
A Lázbérci-víztározóra jellemző a hőmérsékleti rétegződés. Tavasszal és ősszel, amikor a teljes felkeveredés időszaka van, a hőmérséklet-kiegyenlítődés következtében, a mélység mentén homogén eloszlású vízkészlet található. A rétegződési folyamat akkor indul meg, amikor a felszíni vizek felmelegedése megkezdődik. Erre az időszakra a melegedő időjárási viszonyok, a hosszabbodó napok miatt fokozódó napsugárzás melegítő hatása, és a tavaszi szelek megszűnése a jellemző. A váltóréteg kialakulása már nyár elején megfigyelhető, ennek következtében a felszíntől általában 5 m alatt fellép az oxigénhiány, ami a tározó "elhalásával" jár. A horgászat nyelvére lefordítva: a nyári időszakban a mélyebb részeken napközben vízközt, míg az esti időszakban a fenéken lehetünk eredményesek. A tározó vize tiszta, áttetsző, melyet a Bán-patak áradása írhat felül. A tározó az elmúlt években december végén került a jég fogságába, azonban már február közepén egy enyhébb időjárás és a Bán-patak lehetőséget ad, hogy a horgászok visszahódítsák.